Történetünk

A templomunk alapkőletétele 1861. április 15-én történt a mai Kazincy utcában.

A nagyszabású építkezés 1863-ban fejeződött be, szeptember 3-án pedig már fel is avatta új templomát a miskolci zsidó közösség.

A Christan Friderich Ludwig Förster tervei alapján készült épület legközelebbi „rokonai” a Bécs leopoldstadti és a vágújhelyi templom.

Maga a zsinagóga megfelel a legáltalánosabb hazai romantikus zsinagógatípusnak, amelybe helyenként neoromán elemek is vegyülnek. Belső tere az egyik legszebb Magyarország zsinagógái között. Építészetileg újítást jelentett ugyanis, hogy szerkezetének fontos elemei az akkor hazánkban még csak ipari épületekben illetve városi házak függőfolyosóinál alkalmazott öntöttvas tartóoszlopok voltak. (Ezekkel a női karzatot támasztották alá.) A zsinagógát földszintes házsor veszi körül, amelyben a lakásokon kívül a téli imaterem is megtalálható, ahol istentiszteleteket tartottak, valamint oktatási célokra is felhasználták.

A templom berendezése némi eltérést jelentett a hagyományokhoz képest (például készült benne karzat orgona számára is, amelynek használatára végül nem került sor), s ez vitát váltott ki a hitközségen belül. „Akik minden újításban, a kultusz intézményei bármely változtatásában is az ősi vallásosságot fenyegetve látták, az elöljáróság ellen támadtak, mivel a templom belső berendezése és az istentisztelet formája az eddigiektől némi eltérést mutatott.”

1864 márciusában Sátoraljaújhelyen összehívtak egy harminc rabbiból álló gyűlést, amelyen kimondták az egyházi átkot a miskolci rabbira, 1870-ben az orthodoxok a Telegdy utcai imaház helyén új imaházat alakítottak, és rabbisági pert folytattak a templomért.

1875-ben a hitközség ortodox és neológ szárnya újból egyesült az ortodox szervezet szabályai szerint. A templomot így a rabbi tanács átalakította az ortodox szempontoknak megfelelően.

A hitközségnek a század első felében számos vallási gyakorlatra alkalmas helye volt: a Kazincy utcai főtemplom mellett az Arany János utcai, a felsővárosi és alsóvárosi templom, valamint a Telegdy utcai és számos más imaház, magánimaházak, és a polgári illetve az elemi iskola imaházai.

A II. világháború alatt ezek legtöbbje elpusztult vagy teljesen tönkrement, egyedül a Kazincy utcai templom maradt meg viszonylagos épségben, bár ebben is nagy károk estek. A békeidő beköszönte után a megrongálódott templomot a hitközség önkéntes munkával állította helyre. Ma udvarának közepén egy obeliszket láthatunk, melyet az I. világháború miskolci zsidó mártírjainak emlékére állítottak, a bejáratnál pedig emléktábla őrzi a II. világháború áldozatainak nevét.